A hozzájárulandó saját tőke pontos összege a potenciális vevő vagyonától és jövedelmétől, valamint az ingatlan elhelyezkedésétől függ. Általában a vételár 20-30%-a szükséges saját tőkeként, hogy fedezni lehessen a 8-10%-os járulékos bekerülési költségeket. A vevő jövedelmétől és egyéb vagyonától függően alacsonyabb saját tőke aránya is lehetséges, de általában kamatfelárat jelent. A banki hitelezés a hitelfelvevő hitelképességétől és a biztosítéktól függ. Ha a hitel/érték arány 60% alatt van, akkor a finanszírozási költségek a legkedvezőbbek.

A "haszonbérlet" kifejezés olyan, az ingatlannal egyenértékű jogra utal, amelyet külön "haszonbérleti telekkönyvben" hoznak létre.

Egy földterületet "örökös haszonbérleti jogként" 60-99 éves határozott időtartamra lehet bérbe adni, havi földhaszonbérleti díj ellenében. Az ingatlan tulajdonjoga azonban ezen időszak alatt a haszonbérlőnél marad. A haszonbérlők a szerződés időtartama alatt általában jogosultak az ingatlanon építkezni és azt használni. A haszonbérlők ezen időszak alatt eladhatják a haszonbérleményt, de ehhez a haszonbérlők hozzájárulása szükséges.

A haszonbérleti szerződés lejártakor az ingatlan visszakerül a haszonbérlőkhöz, vagy meghosszabbítják. Lakóingatlanok esetében a haszonbérlőknek gyakran kártérítést fizetnek az épületek vagyoni értékéért (gyakran közös értéknek nevezik). A haszonbérleti szerződésben rögzítik, hogy a futamidő végén mit kell még fizetniük a haszonbérlőknek.

A földterület és a földdel egyenértékű jogok (pl. örökös építési jogok) a földfelszín körülhatárolt részét képezik (BGB 905. §), és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik őket. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanok hivatalos, feltételesen nyilvános nyilvántartása, amelyben többek között az ingatlan tulajdonosi szerkezetét és az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, valamint az ingatlanon fennálló terheket rögzítik. A GBO 3. §-a szerint minden teleknek saját helye van az ingatlan-nyilvántartásban (telekkönyvi lap). A müncheni telekkönyvről bővebben itt olvashat .

A német társasházi törvény (WEG) 8. szakasza szabályozza a megosztás bejelentését. A megosztott ingatlanra vonatkozóan megosztási nyilatkozatot készítenek, amelyben a tulajdonostársak minden lényeges jogát és kötelezettségét rögzítik.

Egy ingatlan eredeti tulajdonosai az épületet az ingatlanban lévő társtulajdonrészekre oszthatják fel úgy, hogy minden egyes részhez egy adott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek külön tulajdonjoga kapcsolódik.

Azt is szabályozzák, hogy az épület mely részei tartoznak külön tulajdonba vagy közös tulajdonként használatba. Ezen túlmenően bizonyos egységekhez különleges használati jogokat (pl. a kerthelyiségekhez) lehet rendelni, és közösségi szabályokat lehet kiadni. A megosztási nyilatkozatot közjegyzőnek kell hitelesítenie. A telekkönyvi lapok elkészítése előtt az épület megosztási tervét az illetékes engedélyező hatóságnak ellenőriznie kell (WEG 7. §), és az ingatlan zártkerti jellegét meg kell erősítenie.